Egyhelyben megállni nem tudás
Viselkedés leírása
Ez a viselkedési probléma szinte minden lovardában előfordul minimum egy lónál. Alapjában véve egy egyszerű problémának tűnik, hiszen csak annyiról van szó, hogy a ló nem tud egyhelyben megállni. Ez a probléma azonban rengeteg a lóval és ló körül történő tevékenységben fel tud bukkanni. Csak hogy felsoroljak párat: ilyen a pucolás, a nyergelés, a körmölés/patkolás és a lóra felszállás, vagy ha szimplán csak meg akar valamit jobban nézni az ember a lovon, ahhoz is meg kell állni az állatnak. Természetesen ennek a problémának is megvannak a különböző fokozatai, és lehet, hogy csak bizonyos helyzetekben mutatkozik meg – például csak a felszállásnál.
Nagyon fontos kiemelni, hogy huzamosabb ideig tartó, nyugodtan, mozgolódás nélküli egyhelyben állás egyáltalán nem természetes viselkedés egy ló számára
Viselkedést kiváltó okok
Rengeteg oka lehet annak, amiért ezt a problémát mutatja a ló és rengeteg szempontot kell figyelembe venni, amikor meg akarjuk találni a kiváltó okot.
Először is figyelembe kell venni azt, hogy a ló mennyi idős és milyen fajta- vagy szintű kiképzésben volt eddig része, hiszen, ha egy nyers csikóról van szó, akkor természetes, hogy nem fog tudni egyhelyben megállni, mivel természetéből adódik, hogy folyamatosan piszkál, mozog, kutat és felfedez. Ha meg is áll egy kis időre, a figyelme nemsokára újra elterelődik, és már menne is tovább. A ló természetét is figyelembe kell venni, mivel ha egy nyugodtabb és kiegyensúlyozottabb lóról van szó, akkor nála kisebb eséllyel lesz ennek a problémának környezeti vagy figyelmi oka. Ha azonban érzékenyebb és ijedősebb a ló akkor nagyobb eséllyel lehet a környezet az oka annak, hogy folyamatos mozgásban van, mert például új a hely vagy fúj a szél és minden kisebb mozgástól megrezzen/megijed.
Ha a probléma a fentebb említett helyzetek mindegyikében megjelenik, akkor vagy nem ismeri a ló még az egyhelyben nyugodtan állás fogalmát (fiatal lovaknál), vagy a környezettel van problémája: félelem/bizalmatlanság, valamitől ideges, ismeretlen környezet. Esetleg lehet valami belső diszkomfort is a lóban, ami kívülről nem látszik: valamije fáj vagy kellemetlen érzést ad neki. Ha a probléma a pucolásnál, nyergelésnél, kantározásnál és a felszállásnál mutatkozik, akkor előfordulhat, hogy a felszereléssel van problémája, pl. fáj a háta a nyeregtől, nem jó a zabla a szájába, kényelmetlen a kantár. Vagy akár rossz érzéseket köt a munkához, és ezzel próbálja jelezni lovasa felé diszkomfortját - ez utóbbi főleg a felszállásra vonatkozik. Ha pucolásnál jelentkezik a probléma, akkor az lehet az ember felé megnyilvánuló bizalmatlanság vagy szintén fájdalom/diszkomfort jele. A patkolás/körmölés egy nagy mumusa lehet a lovaknak, főképpen azért, mert nem lett helyesen megtanítva a lónak az, hogy ellenállás nélkül feladja a patáját és több percig három lábon álljon. Ezért különböző módszereket alkalmaztak a lovon annak érdekében, hogy megálljon. Ilyen például a két oldalról való kikötés. Vagy akár elég csak egy negatív élmény egy patkolási/körmölési alkalommal, hogy ez a viselkedési probléma előjöjjön.
Hogyan tudsz segíteni
Hogyha a probléma kiváltó oka az, hogy a ló fiatal, vagy a környezet tereli el a figyelmét, akkor ezt azzal tudjuk javítani, hogy nem kérünk tőle először hosszabb ideig tartó állást. Először csak egy pár másodpercet várunk, hogy álljon és ezután rögtön meg kell dicsérni, hogy kezdjen benne elmélyülni, hogy pozitív visszajelzést fog kapni, ha megáll egy kis időre. Ezt az időintervallumot szép lassan aztán lehet növelni, de figyelni kell, hogy ne túl gyorsan, mert ez az a feladat, amit nem akar elsietni az ember, hiszen rengeteg minden erre az alaptudásra fog épülni a ló későbbi kiképzésében. A belovaglásnál például nagyon jól jön, ha a ló már előtte ismeri az ’’állj’’ feladatot, és meg tud állni nyugodtan addig, amíg a lovasa fel- és leszáll. Ha pedig egy meglévő negatív élményt akarunk kiiktatni, akkor ugyanezt a módszert lehet alkalmazni, csak sokkal nagyobb türelemmel, mert itt még fontosabb, hogy visszaadjuk a ló önbizalmát és bizalmát a feladat iránt.
Azonban amikor fájdalomhoz van kötve a probléma pl. rosszul illeszkedő felszerelés, először azt kell orvosolni, és csak ezután kezdhetjük el újra tréningezni a feladatot. Szerencsére, ha már megvan a helyesen illeszkedő felszerelés vagy az egyéb fájdalom ki lett iktatva, viszonylag hamar újra fogja tudni tanulni a ló a feladatot, hiszen már nincsen jelen az a diszkomfort, ami a problémát okozta. Hogyha megtanulja a ló, hogy nem fog neki fájdalmat okozni a felszerelés és a lovaglás, akkor el lehet az ’’állj’’ feladattal jutni arra a szintre is, hogy bárhol kikötés nélkül fel lehet nyergelni, és fel lehet szállni rá anélkül, hogy megfognánk a szárakat.
A kovács esetében először az a fontos, hogy az ’’állj’’ feladatot ismerje a ló, és képes legyen különböző helyeken nyugodtan állni, ekkor lehet elkezdeni a lábait felvenni. Itt is fontos, hogy a lábát először csak egy pár másodpercre kérjük fel, és utána azonnal dicsérjük meg. Ezzel elkerülhetjük a hibázás lehetőségét, és ló azonnali pozitív visszajelzést kap az elvégzett feladatról. A célt akkor fogjuk elérni, amikor a ló képes megállni három lábon egy pár percig anélkül, hogy ki lenne kötve (addig, ameddig a kovács dolgozik a patáján).
A lényeg az, hogy ezt a problémát semmiképpen sem azzal kell megoldani, hogy kikötjük a lovat, vagy szerzünk négy embert, hogy fogják meg és tartsák egyhelyben, hanem türelmesen és nyugodtan meg kell várni, amíg elmélyül a feladat és a ló nyugodtan tud egyhelyben várakozni.
