Szitálás és istállójárás
Viselkedés leírása
A szitálás és az istálló járás is kifejezetten istállózott boxban tartott lovaknál jelentkezik.
A szitálás abban nyilvánul meg, hogy a ló a boxban (súlyosabb esetekben már a karámban is) egyik első lábáról a másik első lábára helyezi a testsúlyát, ezáltan ritmikusan jobbról balra ’’dülöngél’’. Általában az első lábai mindig a talajon maradnak, de előfordulhat olyan súlyosabb eset is, amikor teljesen elemeli az egyik első lábát a ló, és szinte hozzá-hozzá vágja magát a box ajtó két oldalához vagy a falhoz. Megfigyelték, hogyha elég sok ideje fennáll ez a probléma, akkor már a karámozás ideje alatt is mutatkozni tud.
Az istállójárást úgy kell elképzelni, hogy a ló folyamatosan körbe-körbe járkál a boxban, akár több órán keresztül. Ha ez a viselkedés már elért egy bizonyos szintet, akkor szintén egy istállózott ló pár órás karámban töltött ideje alatt is elő tud jönni.
Viselkedést kiváltó okok
A karórágáshoz hasonlóan ez a két viselkedési probléma is stressz hatására, valamint a természetes viselkedési minták gyakorlásának a hiányának következtében jelentkezik.
A szitálás szorosan köthető a legelés hiányához, hiszen amint azt már a karórágásnál említettem, természetes körülmények között a ló napjának jelentős hányadát a legelés teszi ki, ezáltal folyamatosan mozog. A szitálás ezt a mozgást helyettesíti. Feltételezhető, hogy pontosabban azt a kifejezett mozgást, amivel legelés közben haladnak előre a lovak. Egyszer az egyik első lábuk van elöl és ezen van a súly, a másik pedig hátrébb csak kitámaszt. Ezután lép egyet és átkerül a súlypont a másik első lábra, és ez így megy szinte egész nap. Ezzel igen jól meg lehet magyarázni a jobbra-balra ’’dülöngélést’’. Ugyanakkor ez a viselkedés lehet egyéb mozgás pótlása, szociális interakciók hiánya vagy a stresszel való megküzdés egy módja.
Az istállójárás igen egyértelműen a nagy mozgáshiány következménye. Természetes körülmények közt a lovak akár napi 65-80 kilométert is megtehetnek, így aztán nem csoda, hogy ha bezárjuk egy 3 méterszer 3 méteres boxba, napi néhány óra karámozási lehetőséggel, akkor a lónak mozgáshiánya lesz, és olyan viselkedéseket kezd mutatni, amik ezt a hiányt tudják valamelyest pótolni. Ezen kívül a szociális interakciók hiánya is nagy szerepet játszhat a probléma fellépésében, valamint - mint minden másik viselkedési problémánál - a stressz is lehet kiváltó ok.
Hogyan tudsz segíteni?
Mind a két viselkedési problémánál javulást mutattak azok a lovak, akik természetesebb körülmények közé lettek helyezve egy boxos tartásból. Ez alatt azt értem, hogy megnövelték a ló karámban vagy legelőn töltött óráinak számát, egy vagy akár több fajtársával együtt lehetett kint és a karám vagy legelő mérete is nagyjából akkora volt, ahol az adott létszámú ló csoport kényelmesen elfért és bőven volt helyük mozogni.
Hogyha azonban ilyen módosításokra nincsen lehetőség, akkor már csak annyi is elegendő lehet (hogyha nem súlyos az eset), hogy a boxok nem kő vagy fa fallal vannak elválasztva, ezzel nullára csökkentve az egymással szomszédos lovak alapból is csekély interakcióit, hanem például olyan rácsos boxba helyezzük a lovat, aminek az ajtaja elég nyitott. Így megadjuk a lehetőséget arra, hogy lássák egymást és össze is tudjanak szagolni, akár csak a rácsokon keresztül. Ez a megoldás sajnos azonban a mozgáshiányt nem fogja orvosolni.
Sajnos vannak olyan esetek, amikor annyira rászokott már a ló erre a viselkedésre, annyira berögzült neki, hogy hiába lesz kihelyezve természetesebb környezetbe, a viselkedést ugyanúgy folytatni fogja.